dr. Boros Dezső

„Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltban sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó, tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.”

- írja Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című versében,
s mintha róla szólnának ezek a szép és kérlelhetetlenül igaz sorok.

Lelkünk harangjai megkondultak, amikor eljutott hozzánk a hír, hogy iskolánk egykori igazgatója, dr. Boros Dezső június 9-én elment közülünk. Bölcsességgé érlelt gondolatai, egész életre szóló tanításai, bölcs tanácsai emlékét őrzik tanítványai, munkatársai.
A végső számvetésnél most cseppet sem kell szégyenkeznie: gazdag tartalmú, tevékeny és hasznos életet élt, jól sáfárkodott azzal a tehetséggel, azokkal a lehetőségekkel, amelyek számára megadatottak. 76 éve alatt olyan tanári életművet alkotott, olyan tiszteletet vívott ki a diákok, a szülők, a kollégák és a város lakóinak körében, amelyet csak nagyon kevesen, a legkiválóbbak, a legnagyobbak mondhattak, mondhatnak magukénak.
Szakmai pályafutását az átlagon felüli teljesítmény, igényesség jellemezte.
Jó emberismeretét, kitartását, áldozatkészségét kiválóan kamatoztatta vezetői munkájában. Irányítása alatt az iskola életét mindig igyekezett úgy alakítani, hogy az elsősorban a színvonalas oktató-nevelő munkát szolgálja. Felső tagozaton angol és német nyelvből támogatta az idegen nyelvi tagozat bevezetését. Az integrált nevelés korai felvállalásával arra törekedett, hogy ezen új oktatásszervezési formához mind jobb személyi és tárgyi feltételeket teremtsen. Az intézmény minden területét felölelő minőségirányítási rendszer kialakításában jelentős szerepet vállalva vezetése alatt az intézmény képessé vált a partnerek elvárásait megismerve folyamatosan fejleszteni saját szervezeti kultúráját. Mindig érzékenyen reagált kollégái gondjaira. Ahol tudott, segített. Segített azzal, hogy meghallgatta a problémákat, ha kellett, tanácsot adott.
Főiskolán oktató felesége, Ágika oldalán a kultúra szolgája volt, a nemzet napszámosa. Szolgálata nem csupán az iskola kapuin belül igazgatóként volt lelkiismeretes (1993-2003). A város életében is szerepet vállalt, 8 évig Jászberény alpolgármestereként végzett színvonalas szakmai munkát.

Kedves Dezső!
Igazgató Úr, igazgató bácsi, tanár bácsi, Dezső. Mindez Te voltál a kollégáid, munkatársaid, tanítványaid, a szülők számára. Ilyen közvetlenül, emberien.
Sosem feledjük a tőled tanult leckét, s az élményt, melyet jó pedagógusként, jó vezetőként kitörölhetetlen ajándékként adtál nekünk. A Szent István Sport Általános Iskola és Gimnázium jelenlegi és volt dolgozói, tanulói nevében mély fájdalommal búcsúzunk Tőled.  Nem feledjük mindig mosolygó, biztató tekinteted, erkölcsi példamutatásod. Köszönjük minden jóságod és bölcsességed. Legyen Neked könnyű a Föld!