A latin eredetű szó - adventus - eljövetelt jelent: a keresztény hagyományoknak megfelelően Jézus megszületésére való várakozás, a lelki felkészülés, a reményteli várakozás időszaka. Az adventi ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza. Abban az időben az emberek még hittek a boszorkányokban, gonosz lelkekben, varázslatokban. A gonosz elűzésére koszorút fontak vesszőből, fűzfából és fenyőágakból, amelyet arany vagy piros színű szalaggal díszítettek. Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés, a remény színe volt, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé. A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe, a varázserőé, ami soha el nem múlik. Úgy tartották, hogyha ilyen "szent" koszorúkkal veszik körbe a házakat, az elűzi a gonosz szellemeket.
Ezek az ősi rituálék átalakultak. 1838-ban Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész az általa alapított gyermekotthon egyik termébe egy hatalmas csillárt készített fából. Erre a csillárra minden egyes istentisztelet alkalmával egy gyertyát tűzött. 1860-ban alakult ki az a forma, hogy csupán csak négy gyertyát, az advent négy vasárnapjának jelképét tűzték a koszorúra. Minden héten eggyel több gyertyát meggyújtva, az egyre növekvő fény a közeledő ünnepet jelzi.
Advent hagyományos színe a lila, a bűnbánat és a megtérésre való felhívás jele. Ezért gyertyás koszorún a négy gyertya közül három (az első, második és negyedik) lila színű, míg egy (a harmadik) rózsaszín, a közelgő ünnep örömét szimbolizálja. A koszorú jellemzően fenyőágból készül, zöld színe az eljövendő reményt jelenti.
2015. karácsony
http://820746.dzm6b.group/index.php/alt/alt-tan/tanev-esemenyei-altalanos-2016-2017/67-adventi-keszulodes-2016-2017#sigFreeId574be824dc