HAT-19-01-0712

1. nap: 2019. szeptember 3. kedd

Fél 7-kor gyülekeztünk az iskola előtt, s szülők, gyerekek pakolták a buszba a szülők által felajánlott sok-sok adományt, melyet Dévára vittünk.
A határt átlépve találkoztunk a honismereti vezetőnkkel, Bálinth Zoltánnal, aki a bemutatkozása után ismertette a napi programot.
Első célállomásunk Nagyvárad volt. Megtekintettük Bethlen Gábor szobrát, majd a székesegyházban nézhettük meg a kincses kamrát, és gyönyörködhettünk a templombelsőben. Majd a nagyváradi vár udvarába vezetett az utunk, ahol megemlékeztünk II. Rákóczi Györgyről, akit a szászfenesi csata után ide szállítottak, és itt halt bele sérüléseibe. A vizesárkot közelebbről is szemügyre vettük, végigsétáltunk a vizesárokban kialakított park egy szakaszán.
Nagyváradot követően rövid pihenőt tartottunk a Király-hágón, amelyet Erdély kapujának is neveznek. Itt volt sokáig Partium és Erdély határa.
Megcsodáltuk a körösfői református templom festett fakazettás mennyezetét, hímzett terítőit, érdeklődve hallgattuk a körösfőiek vallási életével kapcsolatos szokásokat. Estére kicsit fáradtan, de jókedvűen érkeztünk meg a szállásra, Torockóra.

2. nap: 2019. szeptember 4. szerda

A szerdára tervezett program megvalósítása érdekben – az időjárás miatt - a programelemek sorrendjén változtattunk. Először a Tordai- hasadékban túráztunk. Felidéztük a hasadék keletkezéséhez köthető Szent László mondát. Felmásztunk a Balika-barlangba, ahol meglepetésünkre egy denevér kolónia lakott, rövid ideig tartó ijedtséget okozva a gyerekeknek. A természet csodái után Kolozsvár gyönyörű épületeiben gyönyörködhettünk. Megnéztük Mátyás király szülőházát, ahol koszorút helyeztünk el. Mátyás szülőházának tőszomszédságában emléktábla jelzi, hogy abban az épületben született Bocskai István, aki 1605 és 1606 között irányította Erdélyt mint fejedelem. Egy kicsit megpihentünk a Szent Mihály-templom mellett található téren, ahol megtekintettük a Mátyás király- szobrot, amely Fadrusz János talán leghíresebb alkotása.
A városnézést követően a Tordai Sóbányába indultunk. A tanulókat lenyűgözte a látvány, és az is, hogy megtudtuk, csak emberi és igavonó erőt használtak a bánya kialakítása során (lovak segítségével jutott fel a só a felszínre). A bányászattal kapcsolatos ismertető után egyórás szabad program következett. A gyerekek - az időt kihasználva - kipróbálták a sóbánya nyújtotta lehetőségeket: óriáskerék, golf, billiárd stb. 
Utolsó megállónk Torda városában az 1568-as országgyűlés helyszínén volt. Felidéztük, milyen fontos esemény történt ezen a helyen: Európában először itt mondták ki a vallásszabadságot, hirdettek vallási türelmet.
Ezen a napon is későn értünk vissza a szállásra, Torockóra. De maradt még energiánk arra, hogy vacsora után rövid sétát tegyünk a településen, és megfigyeljük az épületek jellegzetes formáját, színét.

3. nap: 2019. szeptember 5. csütörtök

A reggelit követően bepakoltunk a buszba, hiszen a következő két éjszakát már Déván töltöttük. Az időjárásnak köszönhetően – ragyogó napsütésre ébredtünk - részünk lehetett a torockói napfelkeltében. Ugyanis a Székelykőnek köszönhetően itt kétszer kel fel a nap. A Torockói Néprajzi Múzeumba indultunk, ahol részletes bemutatásra került Torockó építészete, viselete, hímzése, jellegzetes festett bútorai és néhány torockói szokás is. Nagy érdeklődéssel figyelték a gyerekek a kedves és közvetlen idegenvezetést. A délelőtt még egy túrát tartogatott számunkra: felgyalogoltunk a torockószentgyörgyi várhoz, ahonnan gyönyörű kilátás tárult elénk.
Délután a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba tettünk látogatást. Felidéztük az előkészítő órán megismert Jókai-regény, A nagyenyedi két fűzfa cselekményét, ezzel megemlékezve a szabadságharc idején a város védelme során elesett harminc diákra. Megnéztük a híres diákok névsorát, kiemeltük közülük Kőrösi Csoma Sándor nevét, aki híres nyelvtudósként megalkotta a tibeti-angol szótárat.
Gyulafehérváron meglátogattuk az érseki székesegyházat, ahol Hunyadi síremléke található. Megkoszorúztuk Bethlen Gábor emléktábláját, amelyet szintén a székesegyházban helyeztek el. A II. Rákóczi Ferenc emlékév apropóján megemlékeztünk arról, hogy itt, Gyulafehérváron választották 1704-ben II. Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemmé.
A hosszú nap végén kicsit lehűtöttük magunkat a feredőgyógyi vízesésben. Két fakultatív program tette fel a koronát erre az élményekben gazdag napra: megnéztük az algyógyi fejedelmi fürdőt, amelyet már a római korban is használtak. Majd Erdély legrégebbi körtemplománál – amely a valószínűleg a 12. században épült - készítettünk néhány fényképet.

4. nap: 2019. szeptember 6. péntek

A negyedik napot Marosillyén kezdtük. Itt áll Bethlen Gábor szülőháza. A ház, ill. a Bethlen-család történetébe egy rendhagyó történelemóra keretén belül pillanthattunk be. Egy rövid dokumentumfilmet is megnéztünk a méltán neves fejedelem életéről.
Következő állomásunk Déva volt. A gyerekeknek nagyon tetszett a felvonó, amely segítségével feljutottunk a várhegyre. Belépve a várba visszaemlékeztünk a 6. osztályban tanult és az előkészítő órán említett Kőmíves Kelemenné című balladára.
Délután meglátogattuk a „várak királyát”, a Hunyadiak vajdahunyadi várát. A palotaszárnyban található lovagterem nem csupán a fiúkat, de a lányokat is lenyűgözte.
Késő délután a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által nevelt diákokkal találkoztunk. Adományokkal érkeztünk hozzájuk, melyek átadása után közösen idéztük fel a Rákóczi-emlékév kapcsán történelmi ismereteinket, kuruc népdalok éneklése kíséretében. Ezt követően a dévai növendékek bemutatták nekünk az alapítvány működését, a napirendjüket, majd körbevezettek bennünket a kolostorban. Tanulóink az együtt töltött este után hosszan beszélgettek az alapítvány munkájáról, az ott nevelkedő gyerekek helyzetéről, nehézségeikről. Megérintette őket a dévai gyerekek sorsa.

5. nap: 2019. szeptember 7. szombat

Az utolsó nap reggelén kissé szomorkásan szálltunk fel a buszra. Mindenki érezte, hogy lassan véget ér a közös kirándulásunk. A reggeli és a pakolás után nekiindultunk az utolsó túránknak. A solymosi várromhoz vezetett az utunk.
A máriaradnai kegytemplomba nem jutottunk be, búcsút tartottak éppen, így nem engedték be a turistákat.
Utolsó erdélyi megállónk Aradon volt. A Megbékélés parkban felelevenítettük az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fontosabb eseményeit, a Szabadság-szobron megjelenő aradi tizenhárom tábornok nevét. Elkészítettük utolsó csoportképünket.
A buszra felszállva érezhető volt, hogy ezalatt az öt nap alatt a csoportunk összekovácsolódott, hiszen közösen jártuk végig Erdély különböző megyéit (Bihar, Kolozs, Fehér, Hunyad, Arad), közös élményeket gyűjtöttünk, és megérintett minket a kinti magyarság kérdése, helyzete. A honismereti vezetőnk hazaszeretete, embersége, elkötelezettsége példaértékű volt számunkra. Búcsúzóul közösen elénekeltük a buszon az Ismerős arcok Nélküled című számát, amely méltó zárása volt ennek a nagyon fárasztó, de élményekben, érzelmekben gazdag utazásnak.
Este 7 órakor érkeztünk meg Jászberénybe, ahol a szülők izgatottan várták a „kirándulókat”, gyermekeiket, akik élménybeszámolót tartottak már a kipakolás alatt.
A fentieket összegezve élményekben gazdag, sikeres erdélyi utazáson vett részt iskolánk 45 fős csapata és kísérőtanáraik: Eperjesiné Palásti Piroska, Fekete Viktória, Palkó-Deli Andrea, Ridegné Barna-Terenyi Krisztina.